Mbalmayo Yaoundétől délre található kb. 40 km-re, a Nyong folyó partján. A város arról nevezetes, hogy a XX. század első felének misszionáriusai (afrikai viszonyok közt) patinás katedrálist, monostort, iskolákat és kórházakat építettek, melyek ma is biztosítják a város regionálisan fontos szerepét egyházi, kulturális és oktatási szempontból. Nem utolsó sorban a környék természeti látnivalói legalább ennyire izgalmasak, sőt, egy európai látogató számára talán azok az igazán vonzók. Ezeket jöttünk el megcsodálni.
Először az "Oasis de la Paix" szerzetesközösség monostorát látogattuk meg. A monostor, persze, nem olyan, mint az európai, semmi monumentális gótikus vagy barokk épület, csak egyszerű, praktikus házikók és egy elég nagy, modern templom. A szerzetesek a világ minden tájáról származnak, én kb. 15-re becsültem a létszámukat. A tevékenységük abban áll, hogy ellátják a környékbeliek vallási igényeit, miséznek nekik, gyóntatnak, áldoztatnak, temetnek, hittant tartanak, valamint a monostorba érkező, elvonulni vágyó vendégeknek szerveznek programokat. Igyekeznek önfenntartó módon élni, állatokat tenyésztenek, növényt termesztenek, részben maguk építkeznek. A monostor helye pedig lenyűgöző: egy dombtetőn helyezkedik el, a domb alatt kanyarodik a Nyong folyó, mögötte Mbalmayo városa, körülöttük pedig részben erdős, részben mezőgazdasági területek, de az utóbbiak is elég dzsungel-hatásúak errefelé.
 |
| Az "Oasis" monostor |
 |
| Modern templom |
 |
| A templom belülről |
 |
| Korpusz a torinói lepel alapján |
 |
| Kilátás a Nyong folyóra |
 |
| Kilátás a Nyong folyóra, a távolban Mbalmayo |
Nagyon kedvesen fogadtak minket, az ebédjükre is meghívást kaptunk. Erre az útra is távcsővel és teleszkóppal érkeztem, s főleg az utóbbi őszinte csodálatot váltott ki a közösségből. Szinte sorban álltak, hogy kipróbálják, én természetesen engedtem a nyomásnak. :) Amikor nem volt más jelentkező, én is madarásztam, így
Palm-nut Vulture keselyű,
Grey Kestrel vércse,
Ethiopian Swallow fecske gazdagította a fajlistámat. Volt még valami pityer is, de azt nem sikerült meghatároznom. Helyette
Mosque Swallow vigasztalt.
 |
| Madarásznak a szerzetesek |
 |
| Mosque Swallow |
 |
| Pityer |
A látogatás után a közösség vezetője elhívott minket egy kis sétára a Nyonghoz. Egy pici faluba gurultunk be az autónkkal, ajtó nélküli, vesszőből szőtt és sárból tapasztott házak közé. A falu végén kis tér, a tér közepén a kút, körülötte házak. A házak közül kis gyerekek meredtek ránk először meglepetten, csodálkozva (vajon mikor láttak utoljára autót?), aztán integetésünkre elmosolyodtak ők is. Lenyűgöző volt látni, ahogy ők élnek itt, az erdőben, ahova a villanyt már bevezették ugyan, de műút nincs, a szúnyogok közt, ahol a víziló éjjelente néha letapossa a kertek növényeit. És ahol ki tudja, milyen messze van az első bolt, orvos, vendéglő...
 |
| Falucska a dzsungelben |
 |
| :) |
Itt kerestünk egy ismerőst, aki levezet minket a folyóhoz. Meg is lett a férfi, aki hamar macsétát vett magához, hívott még egy havert, és már indultunk is hatan a folyó felé. Egy erdőben vezetett az "út", de ez inkább csak régi kakaóültetvény volt, amit túlnőttek a fák. Csakhamar leértünk a partra, s ott csodás látvány fogadott: egy igazi trópusi folyó! A víz lassan folyt, felszíne tükörsima, vízi növények haladtak rajta. A túloldalon dús galériaerdő, liánokkal. Lenyűgöző volt!
 |
| Dzsungel |
 |
| Palánkgyökér |
 |
| Páfrány |
 |
| Kakaócserjék |
 |
| Nyong folyó |
 |
| Nyong folyó |
 |
| Nyong folyó |
 |
| African Pied Hornbill |
 |
| Madarászom :) |
A túlpart fáin
African Pied Hornbillek ültek, néha röpködtek is. Egyszer pedig egy
African Jacanát ugrasztottunk fel az oldalunkról, sikerült jól szemügyre venni. Ezen a részen még jócskán elidőztem volna, de tovább kellett mennünk. A közösség vezetője ugyanis ismert a közelben egy francia botanikust, akivel szerinte mindenképpen találkoznom kellett. Elmentünk hát hozzá. Az öregúr már 50 éve él Mbalmayóban, oda nősült. Beinvitált minket dolgozószobájába, ami a házától egy különálló, kis épületben van. Itt dolgozik ő a világtól elzártan, igazi, magányos florista módjára gyűjti a környék növényfajait, herbáriumot készít, rendszerezi a megfigyeléseit, és ezeket igyekszik leírni. Nagy örömmel mutogatta a most készülő, összefoglaló irományát, az sem volt gond, hogy én nem tudtam franciául, ő meg nem tudott angolul - a többiek tolmácsoltak. Hiába, valószínűleg nem sokan jöttek hozzá eddig kameruni tartózkodása alatt azzal, hogy érdeklődnek a munkája iránt, itt ugyanis az ilyen tudományos munka még akkora figyelmet sem kap, mint Európában. Megmutatta a kertjét is, ahol a banánszaporítási kísérleteit végzi. Nem élt egyedül, a felesége családtagjai lehettek ott körülötte.
 |
| Herbáriumi lapok |
 |
| Az öreg botanikusnál |
 |
| Banánszaporítás |
 |
| Kislány a kapuban |
De hamarosan búcsút kellett vennünk, hogy megnézzük a mbalmayói katedrálist. Ez igazából európai szemmel nem egy nagy látványosság, de a története és a környezete tudatában érdekes.
 |
| A mbalmayói katedrális |
 |
| A mbalmayói katedrális |
 |
| A mbalmayói katedrális |
 |
| A mbalmayói katedrális |
 |
| Iskola |
 |
| Iskola |
 |
| Oasis, ott voltunk |
 |
| Vércse a katedrálison |
Nagyon szép kirándulás volt, sok élménnyel, igazából minden fázisában jó lett volna sokkal több időt eltölteni. De sajnos egy picit sietnünk kellett a vége felé, hogy a yaoundéi forgalmi dugóban is időben érjünk haza.
 |
| Forgalom |
