Alább annak rövid története olvasható, hogyan sikerült nem-teljesíteni múlt szombatra kiszemelt TT-nket :-)
Kedves Zsolti barátom találta ki, hogy menjünk eme túra 42 km-es távjára, úgyhogy lélekben (meg csoki-ügyileg) fel is készültem erre a távra. (
TT leírás)
Zsolti kiszemelte a vonatot, mellyel a Nyugatiból mennünk kell Szokolyára, hogy időben odaérjünk. A gond ott volt, hogy nekem még T.bányáról fel kellett érnem, és bármennyire is minden tőlem telhetőt megtettem, 3 percen múlt, hogy nem értem el azt a vonatot a Nyugatiban... Így viszont csak egy órával később tudtunk odaérni, és itt következett az ész és a szív csatája, mely azt volt hivatott eldönteni, hogy elinduljunk-e még úgy is a 42 km-es távon. Azt hiszem, Zsolti úgy is meg tudta volna csinálni még világosban a túrát, no de most ott voltam én is, mint kolonc :-) Úgyhogy az eszünkre hallgattunk, és úgy döntöttünk: a rövidebb, 24 km-es távon indulunk.
A vonatúton próbáltunk is ebbe belenyugodni lélekben. Én eleinte többször bocsánatkérésemet és sajnálkozásomat közvetítettem Zsolti felé (hisz tudtam, mennyire ment volna erre a távra), de hamar leépített, és láttam is, hogy nem csak udvariasságból hárítja, hanem tényleg nem bánja.
Odaérve rajtoltunk, és indultunk. Szép nyugisan mentünk, el-elfotózgattunk, még beállított és művészi fotókat is legyártottunk. Már a második EP-nél jártunk, az Irma-forrásnál Magyarkúton, amikor (már nem tudom, hogyan) tudatosult bennünk, hogy a TT nevében mit jelent az, hogy "424". Jesszus, ez azt jelenti, hogy 4 óra 24 perc a szintidő! Mármint nyilván nem a 42 km-es távon, hanem a 24 km-esen! (Ezek a szervezők nagyon játszanak itt a számokkal!)
Tehát: amin indultunk, azt 4 óra 24 perc alatt kellene teljesíteni. Mivel ezt az elején nem tudtuk (ez a mi hibánk, én legalábbis teljesen felületesen olvastam el a kiírást...), nagyon lazán indítottunk, és rengeteg időt veszítettünk. Miután jól kiröhögtük magunkat azon, hogy mekkora lúzerek vagyunk, jól belehúztunk. Tudvalevő, hogy pont az Irma-forrás után emelkedik végig az út a Loko-pihenőig, úgyhogy én jól kikészültem, miközben mereven bámulva Zsolti egyre távolodó hátát, igyekeztem felfelé. Ezt az EP-t elhagyva még egy darabig siettünk, de konkrétan Nógrádon már úgy döntöttünk, hogy a hátralevő mintegy 12 km-t nem kíséreljük meg 1 óra valahány perc alatt lenyomni. Úgyhogy innentől királyság volt, megint ráértünk nézelődni, fotózni, kökényt zabálni, Zsolti sűrűn forgatta a tájolóját, meg ilyenek.
Ezen is jól kikacagtuk magunkat: nem elég, hogy nem tudtunk azon a távon indulni, amelyen akartunk, hanem még azt sem tudjuk teljesíteni, amin végül elindultunk :-D
Egyébként nagyon kemény a túrakiírás szerintem ezzel, hogy 4:24 alatt kell teljesíteni 24 km-t! Kókemények ezek a Lokomotívosok :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése